Elmaradtam a bejegyzésekkel.
Utólag egy pár dolog.
Nem láttunk az egy hét alatt egyetlen szemétkupacot, sőt szemetet sem nagyon. Ugyanakkor nem láttuk egyetlen egyenruhás embert sem, azaz rendért sem. Sehol. Még egy rendőrautót sem. Talán a postás valamennyire egyenruhásnak látszott. (Jó hogy emlékezni lehet a korábbi háborús dolgokra, a nyaralók lebontására, az abszurd élelmiszerbehozatali vámszabályokra néhány évvel ezelőttről. Most azonban minden tökéletesnek látszik.)
Egésznapos kirándulásra nem vágytam, Zsuzsa egyik nap elment egy ilyenre, néhány szigetet meglátogattak, szép helyeken strandoltak. Én meg kellemesen otthon voltam szabadságon. Felfedeztem egy kávézót rögtön a parton 5 méterre a strandtól, ahol a hűtőszekrény mellett találtam egy konnektort a gépemnek. Tök jól szórakoztam, dolgoztam, böngésztem, kávéztam. Néhányszor bementem a tengerbe, majd visszatértem olvasgatni a napvédő ernyő alá.
Szépen eltelt a nap. Este újabb étteremben követtük el a levesevést.
Esti koncert, népdalest, a rakparton. Szép volt, inkább olasz dalokra emlékeztetett, mint közép európaiakra. A közönség hálás, (bele)tapsoló, boldog volt.
Zsuzsa egyik nap parasailingot követett el. További strandolások, majd egyik este kis kirándulás Krk-be, vacsoraszándékkal. Olyan tömeg volt, hogy nem sikerült ott enni. Amúgy helyes városka, sétáltunk egy jót. Ismét meghallgattunk/néztünk egy újabb néptáncműsort. Ismét megjelent a hamisszerű fúvószene.
A strandolások egyik mellékterméke az okostelefonom vízbeáztatása, ami megoldotta a technikai problémámat.
Ezeket a sorokat szeptember 7-én írom.
A nyaralás jó volt, kissé drága, de megérte.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment