2015. január 24.

2015. január 17. - Madárember

Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) (Birdman)
254	színes, feliratos, amerikai vígjáték, 119 perc, 2014  rendező: Alejandro González Inárritu forgatókönyvíró: Alejandro González Inárritu, Nicolás Giacobone, Armando Bo zeneszerző: Antonio Sanchez operatőr: Emmanuel Lubezki producer: Alejandro González Inárritu, John Lesher, Arnon Milchan, James W. Skotchdopole vágó: Douglas Crise szereplő(k):  Michael Keaton (Riggan Thomson) Emma Stone (Sam) Edward Norton (Mike) Naomi Watts (Lesley) Andrea Riseborough (Laura) Zach Galifianakis (Jake) Amy Ryan (Sylvia) Merritt Wever (Annie) A film értékelése: 7,7/10 49 szavazat Értesítő Hozzáadás:
Sztárnak lenni nehéz. Korosodó sztárnak még nehezebb. De a legnehezebb annak, aki valaha sztár volt, és most újra vissza szeretne jutni a reflektorfénybe. A film főhőse, Riggan Thomson (Michael Keaton) valaha egy legendás képregényhőst alakított a mozikban - három részen át. Ám hiába szárnyalt akkor, azóta nem nagyon keresik, ő megöregedett, a szakma szélére sodródott, és most egyetlen utolsó rohammal próbálja visszahódítani magának a népszerűséget. Új, utolsó esélye a Broadwayra szólítja: egy színdarab írója, producere és persze főszereplője lesz. Ha tényleg lesz előadás. Ha ő még bírja erővel. A történet mindössze három nap alatt játszódik: ezalatt kell megküzdenie a családjával, a kollégáival, az ellenségeivel és a jóakaróival, a sorsával... és legfőképp a saját józan (?) eszével. 2015. január 22. Katona Kurázsi mama, utána Jaksity György-gyel beszélgetés KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI Írta: Bertolt Brecht, zene: Paul Dessau "Egyre mélyebbre süllyedünk, és ritka a leves, és ha mások volnánk, tolvajok, gyilkosok, talán tele volna a hasunk! Mert az erény nem fizetődik ki, csak a komiszság; ilyen a világ, pedig nem kéne, hogy ilyen legyen!" - mondja a Szakács Bertolt Brecht 1939-ben írott darabjában. Az, ahogy Brecht az erkölcsről, a pénzről, az üzleti érdek mindenhatóságáról, a túlélési életstratégiákról beszél, legalább annyira aktuálissá teszi ma is a Kurázsi mamát, mint a háború témájának időszerűsége a darab születésekor. SZEREPLŐK Kurázsi mama Fullajtár Andrea Kattrin, a leánya Pálos Hanna Eilif, a nagyobbik fia Mészáros Béla Stüsszi, a kisebbik fia Dankó István A szakács Fekete Ernő A tábori pap Elek Ferenc Yvette Pottier Kiss Eszter További szerepekben Bodnár Erika Keresztes Tamás Lengyel Ferenc Rajkai Zoltán Takátsy Péter Tasnádi Bence ALKOTÓK Fordította Nemes Nagy Ágnes Díszlet Antal Csaba Jelmez Szakács Györgyi Fény Pető József Mozgás Keresztes Tamás Zenei vezető Sáry László és Dargay Marcell Dramaturg Török Tamara Rendezőasszisztens Tiwald György Rendező Zsámbéki Gábor Katona kamra Január 17. MIKE LEIGH: ABIGAIL BULIJA Mike Leigh, a Magyarországon is ismert, népszerű brit filmrendező színházi rendezőként és színpadi szerzőként kezdte pályáját. Filmjeleneteinek felépítése és a műveire jellemző részletgazdag, árnyalt, sok életismeretet, megfigyelést használó színészi játék. Ahogyan filmjei, darabjai is leginkább a magánszféra kérdéseit firtató történetek, amelyek fókuszában többnyire működési zavartól sújtott emberi kapcsolatok állnak. Az Abigail bulija szereplői egyazon kertvárosi utca lakói. Átlagos emberek, abban a korban, mikor először kezd tűnődni az ember, megkapott-e mindent az élettől, amire fiatalon vágyott. Elégedetlenségre nincs is okuk. Aztán, amíg egyikük kamaszlánya, Abigail, bulit rendez a haverjainak, a szomszédban a felnőttek is összejönnek, hogy megigyanak néhány pohárral, és hogy jobban megismerjék egymást – közben pedig kénytelenek feltenni egymásnak és maguknak azokat a kérdéseket, amelyeket néha elhallgatni volna jobb. SZEREPLŐK Beverly Rezes Judit Laurence Kocsis Gergely Angie Jordán Adél Tony Ötvös András Suzy Ónodi Eszter ALKOTÓK Fordította Hamvai Kornél Díszlet Khell Zsolt Jelmez Szakács Györgyi Világítás Bányai Tamás Zenei szerkesztő Vajdai Vilmos Súgó Fejes Vera Dramaturg Radnai Annamária Asszisztens Tóth Judit Rendező Ascher Tamás Január 23. Opera beavató. Carmen II. Dinyé Dániel és Göttinger Pál,  Herczenik Anna, Donát Pál. Ez volt eddig a legjobb a sorozatban. Január 24. Radnóti színház, Oresztész. Karsai György és Térey János fordítása ÉLEKTRA                MARTINOVICS DORINA ORESZTÉSZ RÉTFALVI TAMÁS HELENÉ SZÁVAI VIKTÓRIA MENELÁOSZ           GAZSÓ GYÖRGY TÜNDAREÓSZ       BÁLINT ANDRÁS PÜLADÉSZ        ADORJÁNI BÁLINT HÍRNÖK   SCHNEIDER ZOLTÁN HERMIONÉ  MÓGA PIROSKA EH. EGY PHRÜGIAI    NAGY NORBERT APOLLÓN                HORKAY BARNABÁS KARVEZETŐ   CSOMÓS MARI ARGOSZI ASSZONYOK KARA     ANDRUSKO MARCELLA, BLASKÓ BORBÁLA, PETRIK ANDREA Díszlettervező: Khell Zsolt Jelmeztervező: Benedek Mari Világítás: Baumgartner Sándor Dramaturg: Hárs Anna Irodalmi munkatárs: Karsai György Dalok: Nagy Norbert A rendező munkatársa: Őri Rózsa Rendező: HORVÁTH CSABA Ha belelapoznánk a Tantalidák, azaz Oresztész és felmenői családi albumába, szörnyű bűnök sora tárulna szemünk elé: vérfertőzés, családon belüli erőszak, csalások, hazugságok, árulások és gyilkosságok. Minden bűn bosszúért kiált, minden bosszút újabb megtorlás követ, minden generáció hordozza az előző nemzedékek bűneit. Vajon Oresztésznek van más választása? Euripidész két és félezer éves színműve mai szemmel nézve is modern. Szereplői éppolyan frusztráltak, akaratosak, zavarodottak, kétségbeesettek, hiúk és kisszerűek, mint akármelyikünk. Euripidész kíméletlenül lerombolja az antik hősöket övező mítoszokat, nem éppen hízelgő véleményt mond az istenekről és az emberekről is. Nevetségessé tesz mindent és mindenkit, valahogy még sincs kedvünk nevetni a végén. A Radnóti Színház 2014/15-ös évadának első bemutatóját Horváth Csaba rendező-koreográfus, a Forte Társulat alapítója és vezetője rendezi. Nem volt olyan jó. de legalább tudjuk, hogy az istenek kezében vagyunk. A mozgások inkább macskákéra hasonlítottak sokszor. Még Horváth Csaba alkotást nem láttunk, de érdemes lenne megszokni, azaz látni kéne mást is tőle.