9. nap - Montevideo

Reggeli tollaszkodas, csomagolas, persze semmi nem fer be, de megoldjuk. Sok a zsinór, töltő, elektronikus akármi, de végülis ok. Nagy feladat az ingvasalas, amit Éva nem vállalt, és kajánul figyelte amig ingujjvasaló deszka nélkül próbáltam vasalni. Nem lett szép, de jót beszélgettünk közben.

Dani jött értünk elvitt még egy kis turistakörre, a Telekommunikációs toronyba, aholis 106 méter magasból körül lehetett nézni, kikötőt, pályaudvart, nevezetes épületeket. Az idegenvezető csak spanyolul, de ez már ennyi gyakorlat után nem nagyon jelentett problémát. Dani segitett, amikor (vissza)kérdeztünk. Az épületeggyüttesben meg volt egy telefonmuzeum, de zárva, tehát megnyilt az út az ebédelés előtt.

Azert meg gyorsan egy pár szép parkkal megajándékozott Dani, majd sétáltunk a Ramblas-n, végül pedig visszamentünk a tegnapi étterembe, a Pantagruel-be, és alig tudtuk magunkat megfékezni, hogy ne grillezett nutriát, vagy nandut chutney-val együnk. Inkabb maradtam legalábis én a mustárszószos „lomo” (vesepecsenye?) mellett, amitől tegnap már a mennyekben. Még a Ramblasra (tengerpaarti sétányra) visszatérve ma ismét mzöld/kék volt a víz, de a kilátást az argentin mezőkről áradó füst környezetszennyezése zavarja. Az Argentinában felégetni kivánt mezők égése kiszabadult az ellenőrzés alól, és kb egy hete óriási gondot okoz, főleg Argentinának, de Uruguaynak is. A széliránytól változó a dolog, tegnapelőtt BuenosAiresben nem volt füst, máshová vitte a szél.

Ebéd után elmentünk vadászni dulce de leche-t (az a bizonyos tejlekvár), (de elfelejtettünk mate teát venni). Ezután Dani lakását és fogorvosi rendelőjét és lakását. Ahogy Dani korábban mondta, elsősorban prevencióval, és gyerekfogorvoslással foglalkozik (ill foglalkozott nyugdija elott), ami nem kiván nagyon különleges műszerekre és fancy berendezésre. A rendelő, és a lakás földszinten közvetlenül egy benzinkút mellett (tehát betöréstől viszonylag védve, alarm nélkül) van. Ott fogalazódott meg bennem, hogy itt Uruguayban a dolgok egy számmal kisebbek, mint Magyarországon, míg az USA-ban 1-2 számmal nagyobbak. Barátságos lakás, kávéztunk egyet, kivallattuk Danit a fogorvosi vállalkozás részleteiről, majd hazaindultunk hogy a cuccainkat összeszedjük.

(Ha már Dani lakásáról szó volt, akkor még Éváéról is egy pár szót. Készintes ház, lent garázs, nappali, étkező konyha, fent 3 hálószoba, fürdőszoba, mosokonyha, erkély, a tetőn ruhaszáritó és viztartály. Ez utóbbi gyakori errefelé, mert napközben lecsökken a viznyomás, és a tartályból lehet pótolni a vizet. Andrew-val egy egy szobát kaptunk, és én dorbézoltam a számitogépes szobában, amely valaha Pablo szobája volt. Az étkező egy valahai udvar befedésével állt elő, és reggelente ott várt a maté, meg a tejlekvár. Ana 12-éves kori festményei dekorálták a falakat. Sajnos azóta Ana nem fest már, inkább csak tanul, jelenleg statisztikát. A garázs olyan kicsi, hogy én márm nem tudnék kiszállni egy beállt kocsiból, és Évának is egy kicsit nehéz. De mindennek akkurátus helye van. Virágok, diszek, párnák, gondos női kéz nyomai. A ház előtt az utcán kerekes szemétgyűjtő, amely körül rendszeres a szemét, de ez láthatólag senkit nem érdekel, nem vet rossz fényt a körzeti lakókra. Esténként egy rémes hangú indiánszerű alak mászkál az utcán, akit Éva örömmel üdvözöl, és elmondása szerint többen közösenn fizetik, mint biztonsági őrt.

Józsi lakását is elemezném egy kicsit. Első érzésem egy római parti nyaralási hangulat volt. Fehérre meszelt ház, célszerű beosztással, több évtizeddel ezelőtti stilusban. Fedett terasz, bársonyos meleg nappali, gyönyörű butorokkal. Egy számmal kisebb, ahogy kell.
A kert igényes, most már kertész gondozza. Aloe Vera, melynek leveleit bőrápolásra használja Józsi. A kerti barbecue és kemence szépen fejlett épitmény, láthatóan mindennapos a sutés. Jozsi rendszeretete apáméval, és Péter bátyáméval van egy szinten, és hatalmas, indexált dia, és fényképgyüjteményt ápol. Meg is néztük az 1958-as diákat.

Ana és Pabló lakása modern, kevés butorral biztonsági őrös házban, sokadik emeleten. Hogy lesz itt kutya tartva? Minden uj, csilivili, boldogan élnek és nem halnak.

Több lakást nem láttam.)

Ugyan a repülőnk csak este 9-kor indult, volna, de mind Daninak, mind Évának dolga volt, ugyhogy már szivesen láttak volna a kapun kívűl. Éva az egyik minisztériumba volt hivatalos az idegenvezetők szövetsége 30 éves születésnapjára, mint a 3 alapitó tag egyike. Dani meg készült az esti szinjátszószakkörére. Igy aztán már 6-kor kint voltunk a reptéren. Mindketten ugyanazon gépen megyünk Miamiig, 2 órás késéssel. Bucsúzóul még ettünk egy chivito-t, és komoly beszélgetésekbe bonyolódtunk.

Érdekesség: a taxik mellett gyanus külsejű alakok tevékenykednek, és tuszkolják be a jelölteket. Emiatt a taxis borravalót ad. Legalábbis érdekes.


Ennyi, elalszom a fáradságtól, és most ugyse tudom feltölteni anetre, mert a gépen ülök.
(feltoltve 25en delben Jacksonvilleben)