Toastmasters jelentés részletesebben

A nap szava: ebellient (aki beleszőtte a beszédjébe, az kórusban woooooo-t kapott).

A program itt van.

Az első szó a sargent-at arms-é (az ülés szervezője, lebonyolitója, mindenese).

Őt követi a szép darab fekete elnöknő usa 083, civilben ápolónő. Megnyitója után a levezető elnök jópofáskodott, majd felállva a résztvevők elmondták az (ökumenikus, semleges) imát (invocation), végül az amerikai zászló felé fordulva, a (volt, vagy csak civilruhás) katonák tisztelegve, a többiek a szivükre tett kézzel elmondták a Pledge of allegience-t. Végül a program alján kinyomtatott mission statementet mondták fel, és az azt záró félmondatot – and to have fun doing it - mindenki felemelt ököllel mosolyogva kiabálta el. Mindenki elvtárs helyett fellow Toastmaster and candidate Toastmaster stb.-nek szólitotta egymást a felszólalásokban.

A Topic master egy zsákból sorban különböző furcsa tárgyakat (bádog tetőzsindely, egy valamilyen sokágúakármi, egy távtartó és egy állitható szellőző nyilás) vett elő, amelyeket egy-egy 2 perces improvizációval próbáltak meg az erre véletlenszerűen felszólitott tagok ismertetni. Ez felerészben sikerült, a beszédek ügyesek voltak, mindenki tapsot kapott. A Timer jelentette, hogy ki hány percig beszélt, és hogy belefért-e az időbe. (a beszédek vége előtt 1 perccel zöld lámpát, félperccel előtte sárga lámpát, majd a végén piros lámpát gyujtott fel).

Ezután 4-en tartottak előzetes felkérésre 7 perces beszédet. A témák:

1. The best thing of a bad luck. A pasi eltörte egyszer a lábát, és 6 hétig tolószékben ült. Eközben megtanult a munkahelyén jobban delegálni, irányitani, otthon sikerült az addig a sok távollét, munka miatt elhanyagolt kislányának a pszichoszomatikus hajtépési szokását (képekkel illusztrált) elmulasztania és még egy pár más csodát végrehajtania. Szóval jól járt a balesetével. Mindenkinek ajánlja a figyelmébe.
2. stop violent news coming first. A hölgy nagyon szenvedélyesen és kissé hadarva egy támogató kampány mellett agitált, amelynek során egy weplapon keresztül nyomást akarnak gyakorolni a tv csatorákra, hogy ne a negativ hirekkel csábitsák a nézőket a tv elé. (később bevallotta, hogy a webcim nem létezik, csak kitalálta az egészet.)
3. History in your pocket. Egy ujabb úr egydolláros bankjegyeket osztott ki mindenkinek, és egy táblára ki is tett egy nagy másolatot. Az előadás a szimbólumokról szólt, rengeteg aprósággal. Mutatóba egy: Truman rendeletére forditották meg a cimerben látható madár (sas?) fejét a 13 olajág (békejelkép) irányába a 13 nyilvessző (háború) irányyából.
4. Civil aviation maintenance sytem. Népszerűsitő előadás abonyolult és hatékony rendszerről, a benne szereplő emberekről,, képzésről. Az üzenet: gyertek, jelentkezzetek, 30%-kal több szakemberre lenne szükség.

A Timer jelentése után szünet.

Hirtelen úgy tűnt, hogy mindenki megindult kifelé, és elindult sietős léptekkel a étterem asztalai között libasorban kigyózva haladt valahova. Steve válla fölött visszanéző szemvillanásából is úgy tűnt, hogy valami ujabb helyszin felé tartunk, mentem én is. Kiderült, hogy csak egy prosztata-osztag rohant a wc-re. Akkor láttam csak, hogy csupa idősebb férfi, amikor már engem is majdnem besodortak magukkal. Én is mondtam egy vocation-t, hogy ez legalább még nekem odébb van, és tüntetőleg (is) kint maradtam.

Szünet után jöttek az előre felkért értékelők, akik beszédeket támogató kritikával illették. Nem semmitmondó volt, hanem udvarias és érdemi. Steve a beszéd strukturáját, egy másik a hadarást, a harmadik a bemutatott képek szinvonalát szedte egy kicsit szét.

A kritikákat a Grammarian fejezte be, de nem mondott semmit. Steve szerint máskor érdemi szokott lenni a nyelvhelyességi kritika. A Timer szokásos jelentése után a főértékelő (Evalumaster) tett néhány bátoritó megjegyzést a Evaluatorokra.

Ekkor a már összegyüjtött szavazólapok alapján kihirdette a Vote counter a nap improvizálóját, a nap előadóját, a nap értékelőjét (Steve-t, a képen), és a nap Toastmasterét. Mindegyikük kapott valamilyen szinű papirdarabot, tapsot.

Aztán jött az „Ah counter”, (az „öözés számláló”), mindenkit kiméletlenül értesitett arról, hogy hány ah, that is, and that, hm, stb jött ki belőlük, amit bizony el kellene kerülni.

Az aktuális Joke Master egy gyönyörű fiatal, kameruni származású haditengerész pilótanő volt (sajnos nincs fénykép), akinek a nevét a Toastmasterek tanulták egy darabig. Mindig egy viccet kell elmesélni. Most ez volt:

Egy ember imádkozik az úristenhez és az szóbaáll vele.

- Uram, kérdezi az ember, neked 10000 év az mennyi?

- Egy másodperc.

- És uram, 100000 dollár az neked mennyi?

- 1 penny

- És Uram, nem tudnál nekem adni 100000 dollárt?

- Várj egy másodpercet!

Udvarias, támogató röhögés, taps.

A pilótanőt május közepétől 6 hónapra Libanonba vezénylik, jelentette be az „egyéb” napirendi pontnál.

Végül az elnök felkérte a két vendéget hogy mondjanak egy pár szót, hogy hogy tetszett a dolog. Én is kaptam 2 percet. És a leirásomból kikövetkezhetően nagyon lelkesen dicsértem ezt a fajta civil tevékenységet és a nyilvánvaló hasznosságát, meg légkört, stb. Taps, wooo, hiszen használtam a embellientet.

Még volt egy pénzbeszedő és adminisztrátor (civilben Steve fogorvosa is), aki 10 dollárokat kért mindenkitől a reggeli és a terembérlet fejében. A vendégek először ingyen vehetnek részt. Kb annyian voltunk, hogy a résztvevők 80%-ának volt valami feladata.

7:30-tól, 90 perc, ütemes, kedves szombat (nekik nagyon) kora reggeli nyakkendős, öltönyös kosztümös, önképzőkör, minden héten. A netről kiderült, hogy csak Jacksonville-ben van egy tucat hasonló. Nektek is feltűnt, hogy az amerikaiak általában jól tudnak nyilvánosan beszélni?

Jé!