Reggeli kissé zavart, elették előlünk a kenyeret, kénytelen voltunk valami kukoricapehyhet tejjel enni. Nahát. A tegnap esti hibás könyvelés miatt a a B&B tulajdonos Tanja ingyen visz ki minket a közeli Avalon reptérre. Nagy darab nő, nagy darab mosoly, nagy darab dzsip mindenféle extra izékkel. Feldobta a nyga bőröndöket, szépen elmesélt a koaláktól kezdve a kengurukon át minden kötelező gyakorlatot és a jó vidéki életről zengett, majd kitett a reptéren.
Gép sehol. Késés. Biztonsági izén megint fennakadok, valamit keresnek az alsógatyámban megint, de nem találjuk,
Végül 2 óra késéssel indulás. Anthony vár a reptéren, bejött a csomagátvevő szalagig. Kievickélünk, hamar hazaérünk, csendes belvárosi utca, parkolás könnyű, ház előtt. Lakás a 2 szint és tetőszint. Óriási, legalább 4-500 m2 a tető nélkül. Körben teljes kilátás, terasz, szellős berend. Kapkodjuk a levegőt.
Tollászkodás, elvisszük a kedves, bumfordi border collie kutyát sétálni. Kis 6-7 km-es séta váratlanul, felkészülés nélkül, strammul, frisssen. Anthony kissé gyorsan lépked, számot vetünk sorsunkkal, de utánaeredünk. Kis utcák, nagyobbak, majd park, majd sétány, majd további ilyenek, gondozott gyalogoshelyek többnyire vízparton, a botanikus kert mellett az egyik kikötőn keresztül az Operaházig és a Kikötőhídig (Harbour Bridge), de nem úszunk át. Viszont akkor ezt kivégeztük. A kutyán addig nem volt póráz, amíg az erre figyelmeztető táblákat valaki előzékenyen elfordította a sétánynak háttal, így nem vettünk tudomást róla. Szemét sehol, a kikötőben sem úszkált semmilyen kosz. A kutya ugyan bekapott néhány kutyagumit (éjjel lett következménye), de más baj nem történt. Gyönyörű idő. Tessék a fényképeken követni, ha megy.
Anthony felesége Lesa-Belle a beteg édesanyját ápolja, Alzheimer és egyéb, ingadozó állapotok, még nem gondnokság alatt. Ezért, úgy tűnik, nem fogunk találkozni. Rossznyelveim szerint nem is akar, mert ő nem tartja a kapcsolatot Veronicával és Catherine-ékkel rejtélyes okok miatt. A tabura fel vagyunk készülve, Anthony sem erőlteti a róluk való beszélgetést. A lakásban azért látszik Lesa-Belle jó ízlése, és a művészetpártoló és menedzselő tevékenységének nyoma. Hátha előjön majd.
A két gyerek, Lucy múlt hétem az USA-ba utazott a friss jogi diplomájával, nyaralni, mielőtt egy jótékonykodó, ingyenes jogvédelmet nyújtó cégnél kezdi önkéntes munkáját, tulajdonképpen továbbképzésért cserébe, A cég ugyanis nagyon komoly, és nehéz hozzájuk bekerülni. Lucy helyett van Ben, aki 11-én reggelizni jön, amint hazaért valahonnan vidékről egy általa vezetett repülővel. Ő hivatásos pilóta, nagyon jópofa, hatalmas darab fiú.
Sok csavargás, kutyasétáltatás és kávézás után este Anthony indiai vacsorát főzött barramundi nevű halból, currys szósszal. Bevágtuk, boroztunk, régi szép idők nótája, bennszülött kultúra, stb. Régi lemezek, de mindig van benne új,
Korai lefekvés, jön a szalon hajnali 2-kor, fel kell ébredni.
A szalon Tóth János moderálásával jót sikerült, fél hatkor már le is feküdtem.
Reggel 8-kor 1 órás kutyasétáltatás. Éjszaka a kutya a teraszt bepiszkította, de rá se rántunk.
Kávét a szomszédos kávézóból hozunk. Megérkezik Ben, Anthony finom reggelit képez a meglévő nyersanyagkból, újraismerkedünk Bennel, aki mindenre emlékszik korábbi találkozásainkból. Jó hangulatban bocsátjuk el haza, délutánig.
Mi megyünk a természettudományi múzeumba, mert Anthonyt se hagyja nyugodtan kétségem a datálás nélküli leleteket, tárgyakat bemutató múzeumi kiállításokról szóló beszámolóm. Az itteni kiállítás sem tartalmaz semmi datálást. Mi a csuda. Törjük a fejünket. Anthony szerint nehéz információt szerezni, mert a bennszülött kultúrát nem nagyon engedik tanulmányozni az őslakók, egyes információk titkosak, másokra pedig nem adnak engedélyt. Ködös az egész.
Irány a Sydney Torony. 303 méter, szépen látszik minden a napos időben, sokáig időzünk bámészkodva, hallgatva Anthony meséit. Azért is maradunk sokáig, mert közben tűzriadó volt, nem lehetett használni a liftet.
Hazaséta. Késő Délután van. Készülünk a vacsorára. Ben jön barbecue-t készíteni a tetőteraszon. Dolgozik vagy 4-5 órát a hatalmas mennyiségű kaján, közben sokmindenről szó esik. Ausztrália a legjobb hely a világon. Ezen belül meg Sydney. Fuj Orbán. Meglepően sokat tudnak róla, és az a kép alakult ki bennük, hogy Orbán fertőzte meg Amerikát is, azzal, hogy megmutatta, hogy lehet hazudni következmények nélkül.
Óriási pilótahiány van. Bennek jó perspektívái vannak.
Teleesszük magunkat. A Dél-Keresztjét nem látjuk. Majd holnap.
Még egy kis kutyaséta, blogírás.
A képlink
No comments:
Post a Comment