2013. augusztus 21. Boston

Reggel Abacus sms fogad. A fájljaim betegeskednek. Megígérem, hogy holnap délután bemegyek, megpróbálok valamit tenni. 

Andrew elvisz minket Hyannisbe a busz végállomáshoz. Alig van utas, nem volt érdemes izgulni. 8:50-re Boston Déli pályaudvar. Csomagmegőrző, befizetünk egy városnéző Hop on Hop offra, és indulás. Kicsit lassan, körülményesen megy, de végülis nem bánom, a múltkori látogatást gyakorlatilag gyalog csináltam végig és ez más műfaj. Szerencsére elég sokra emlékszem, meg van nálam egy két éve szerzett útikönyv, amiből felfrissítettem tudásomat. A buszvezető rettenetesen hadar és zajos, torzít a mikrofonja, de azért valami leesik.  Most végre megnézzük az USS Constitutiont, a State Ship-et, amire nagyon büszke mindenki. Érdekes volt, de az idegenvezető matróz még jobban hadar, mert csak egy fél órája van az egészre, jelzi, hogy sajnos nem tud lassabban beszélni. Azért nagyjából átjön a mese, a mindennapi életről a hajón, a történelmi kontextusról, stb. A hajó rengeteg köteléről és mütyürjéről nem tudunk meg sokat, de az egész nagyjából rendben volt. Fényképek, mászkálás, majd egy másik busszal tovább, egy kétéltű járművel megyünk egy kicsit körbe a kikötőben. Itt a zavar még erősebb, két vezető felváltva, Boros-Bochkort játszik üvöltő mikrofonok mellett. Az utasok díjazzák, én elálmosodom és kitűzök egy alvást a közeljövőre. A következő buszvezető egy kicsit jobban érthetően mesél, kicsit megnyugszunk, művelődünk. 

A Boston Common/State Housenál leszállunk, veszünk egy marhapörköltet, egy szendvicset és kávét, majd kivonulunk a Boston Commonra aludni a fűben. Ez sikerül a fogócskázó fiatalok ellenére. 

A parkban egy sekély 10-20 cm mély vízű, sok szökőkúttal óriási gyerekmedencévé alakított, télen jégpályának használt "békaberekegő"-ben gyerekek hancúroznak a vízben.

A busszal továbbmegyünk Cambridge-be, igazából az MIT múzeumot tűztük ki célul, de a Harvard tér elvonta a figyelmünket.

A Harvard téren kedves 19 századi ruhába öltözött ingyenes vezetőt kapunk, 4 fős csoportra. A leány igen lekes, sok sztorit magyaráz, a Harvard Lampoon és a Crimson Times összecsapásairól, a College egyes  épületeiről, a menzával kapcsolatos lázadásokról, a Nobel díjasokról, stb. Nagyon élvezzük a dolgot, végül itt adunk borravalót, ami az ingyenes vezetésnél azért jó.  Láttunk egy spontánnak nem mondható  kötélhúzó összecsapást, nem tudni, kik között, de persze csak az egyik csapat győzött.

Még egy hosszú autóbuszkörút, jól érthető vezetéssel, részben ismétlődő mondanivalókkal. Ismét egy kis séta, de az idő lejáróban, tehát vissza pályaudvarra, útközben beleakadunk az itteni 56-os emlékműbe. Onnan troliból dízelessé változó busszal a reptérre, majd a szokásos események, beszállás.

Zsuzsa váratlanul, ajándékvásárlás közben elvész. 1 perccel zárás eelőtt megjelenik azért.