Saturday, July 30, 2011

2011. július 29.

Tényleg, el is felejtettem a Ground Zerot. Eredeti terv szerint Natural History Museum lett volna a fő szám péntekre, de végülis elmentem a Ground Zero-hoz.
Végülis a környék felmérése, séta után 11-kor mentem be az ideiglenes kiállításra, és 12-kor kezdődött a vezetett túra a gödör körül.
Készül az új helyszín, az első rész megnyitására idén szept. 11-én kerül sor, ami az emlékhelyet jelenti, talán egy kis részt au új múzeumból is. Az 1776 m-es toronyból mintegy 50-60 emelet van kész, még egyet elkezdtek, a többinek csak a helyét/alapját csinálják meg, és ha elmúlik a krízis, akkor folytatják, most túl sok irodaház áll üresen.
A helynek van szelleme. Lépten-nyomon emléktáblák, emlékkutak, figyelmet felhívó részletek. A vezetést az esemény 2 túlélője (akkor egy szomszédos épületben lévő) vezeti. Szépen végigvesszük a leckét, minden szögből, szempontból. Az emberek a csoportban sokat kérdeznek. Eléggé megilletődöttek. Az építkezés területére nem lehet bemenni, csak körben a szomszédos építményekről be lehet nézni. Állítólag kb. 3000 ember dolgozik jelenleg, és teljesen csak 2020-ra lesz kész.
A túra után látszik már, hogy ebből nem lesz Natural History múzeum, maradok a downtownban. A Battery parkban alszom egyet egy Hudson melletti padon, élvezem, hogy finom meleg van, már sokat szenvedtem a túlzott légkondik miatt.
Átsétálok a Wall Streetre, sok bámészkodó között én is elférek. Tőzsde, J.P Morgan, Federal Hall stb. Az idő folydogál. Kiséta az Est Side felé, Brooklyn Bridge felé, halpiac, móló, régi vitorláshajók, jól szórakozunk. Végül úgy tűnik, nincs idő arra, hogy átmenjek a Brooklyn hídon, szépen visszaslattyogok különböző szép helyeken keresztül a 6th Avenue-re, majd busszal a csúcsforgalomban lépésenként megyek északra. A 33- utcánál leszállok, még egy félórát Broadwayozok, majd Penn State, vonat Princeton Junction felé. Elég jól haladok a Ginától kapott táplálékallergiás könyvemben.
Érkezéskor szokás szerint hívom Andrew-t, aki mos nem elérhető, úgyhogy elindulok gyalog a ház felé, sajnos a térképet valahol elhagytam, úgyhogy emlékezetből indulok. Végülis a háztól néhány száz méterre jön Ji és Andrew szembe. Készültek egy kis vacsorával, még kínai kenyeret is szereztek, ami tkp. a knédli kínai változata. A vacsora kedves, de nem igazán jó. A tészta nem sikerül, szerintem elfelejtette megfőzni. A knédlihez nincs szósz, de jól beszélgetünk, pálinkázunk. Andrew vizespohárba kéri bor helyett a pálinkát. Érdekes. Kiderül, hogy Ji -nek van egy 3 éves kisfia is, és nagyon jól beszélgetünk, Andrew a háttérbe vonul.
Vacsora után elmennek, én elmosogatok, elrendezem a vacsora maradékát, és nekiállok dolgozni. Elvállaltam egy kis lektorálást, illetve minőségellenőrzést. Már kellett valami. Jobban szeretem, ha én lektorálok, mintha engem lektorálnak. Utálatos kapni a lektori jelentést, bár hasznos.
Késő van. Lefek.






No comments: