Saturday, June 28, 2025

2025. június 22–29. Brüsszel - Párizs

 Jún 22. Délutáni Wizzair.  Charleroi. Ferenc kijött értem. Előtte azért résztvett a brüsszeli 40 km-es bicikliversenyben, Kb. 3400, lett 3700 közül. Szép.

Otthon egy kis vacsora, gorgonzola sajt zöldségekkel. Teleettem magam az úton pogácsával és szendvics-csel. Majd lesz valahogy.  Hosszú beszélgetés, családi leltár, Trump, Ayn Rand, a világ jüvője, ahogy szoktuk. Hallgattam előadást az USA nagyszerűségéről, ami még Trumppal együtt is érvényesnek túnik.  Szóval arról van szó hogy Amerika annyira nem akar kiterjedni és hódítani hogy igazából nem foglalt el soha egyetlenegy országot sem ahonnan ne vonult volna ki amikor rendbe tette. Az Egyesült Államok megalakulása előtt angolok franciák spanyolok gyarmatosították Amerikát de a az usa megalakulása után már csak az indiánokat igázták le az amerikaiak. Persze onnan nem vonultak vissza később sem.

De a különböző katonai támaszpontok létesítése érdekében elfoglalt kisebb szigetek mellett más gyarmatokat nem foglaltak el tartósan. Az 1. világháborúban nem nagyon akartak részt venni, csak az vette rá őket hogy a tengeren történő segély szállítások hajóit a németek nagyon erősen kezdték elsüllyeszteni, és emiatt léptek be ezerkilencszáztizenhétben a háborúba. Majd amikor vége lett a háborúnak akkor szépen hazamentek. Hasonló módon a 2. világháborúban is csak muszájból léptek be, mégpedig az akkor amikor Pearl Harbort lebombázták a japánok. A nácik elleni harcot eleinte segély- és hadianyag szállításokkal gondolták megoldani de pearl harbor után belekeveredtek a világháborúba. Európát az európai szövetségesek kérésére támadta meg, majd a nácik elagyabugyálása után csak katonákat hagytak hátra az oroszok elleni védelemre Európában is és egy keveset japánban, de onnan is kimentek. Ugyanakkor viszont az európai országoknak, és japánnak is a háború után óriási segélyeket adtak, hogy ne háborús hangulatban másszanak ki a Világháborúból.

A NATO annak idején egyértelműen az USA-ra támaszkodott, az európai országok nem adtak hozzá pénzt arányosan sem. Ezt akarja most Trump behajtani.

Részletek, a kivételekkel: https://en.wikipedia.org/wiki/Territories_of_the_United_States#Incorporated_vs._unincorporated_territories  Magyar nyelvű oldala is van.

Egyebekről is szó esett, de az most ide nem fér be.

Jún 23. Reggel későn ébredtem, mindeni elment, csinéltam egy rántottát, és várta, mikor jön valaki. Ferend vakami egynaposműtétre ment Dominique meg csak úgy. Aztán Dominique kiegedett. Bevillamosoztam a városba, örültem, hogy sima hitlekártyával is lehet utazni. Hétfőn a múzeumok zárva vannak de volt még régebbről 2 épület adósságom amelyek meg akartam nézni, de régen nem volt rá időm. Az 1. az igazságügyi palota, amely Európa a legnagyobb igazságügyi intézménye a másik pedig egy árt deko stílusban ezerkilencszázhetvenben elkészült katedrális. 

Jún


2023. június 12.

 Te jó ég. Úgy tűnik, eltűntek a bejegyzéseim június 12-13-ra. Most aztán írhatok valamit helyettük.

Hétfő. június 13.

Vonattal be Amsterdamba. Célpont: Stedelijk Múzeum és az Amsterdam Múzeum.

Az első egy érdekes épület, mint egy fürdőkád alulról. Higan megpakolva főleg modern művészetekkel. Érdekes, de nem ragad magával. https://amsterdamart.com/locations/stedelijk-museum-amsterdam/  Azért jól el lehett tölteni 3 órát.

Átszállás az Amsterdam Múzeumba (ideiglenes helyen van, de megtalálható.) Ez a város történeti múzeuma. Modernizált, ez is híg, de jól élvezhető. Feltűnik, hogy hiányzik a város történelméből egy 250-30 éves periódus a 13-15. században. Semmit nem mondanak róla. Ez már korábban is feltűnt, hogy az 1500-as évek előtt, Hollandia nem lévén még, látszólag még nem tartanak felszínen történelmi emlékezetet. Pedig err voltam kíváncsi. Az 1500-as évek után már minden rendben van, festmények, leírások, stb. Itt is rám akarták zárni az ajtót.