A műsor Princeton-ban folytatódik. Szombaton az egyetemen sajnos csak olyan vezetett túra van, amelyik a majdani diákok és szüleik elcsábítására szolgál. jótorkú vicces diákok vezetnek, magyaráznak. A látogatók kissé megilletődötten, de világosan érthetően elmesélik, hogy honnan jöttek, mit akarnak itt, és miért. Térdig gázolunk az önbizalomban.
Az épületekhez mesék, sztorik. A marketing orientált mese csak úgy zuhog. Azért lehet érezni, látni, hogy ez az intézményen mennyire jó. kevés helyre megyünk be, inkább el kell képzelni, hogy hol tanított Einstein.
A látogatás végén bemegyek a campus múzeumába. Váratlanul komoly gyűjtemény 3000 éves időszakra néz vissza, az alumni diákok pénzéből, adományaiból. Sok egyiptomi, római, inka leletek, 700 évet átfogó európai festmények, meg persze amerikaiak. Érthetővé válik, hogy hol és hogyan megy a kultúra egy középnyugati gimnáziumból idekerülő gyerek fejébe.
Az egyetem után hosszú, 8 órás autóút Cape cod-ra, hamburgerekkel, pisiléssel, vásárlással. Este a ház üres. Andrew lefekszik. Én még dolgozgatok, majd megjönnek John-ék a fagylaltozóból, és beszélgetünk éjfélig.
No comments:
Post a Comment