Sunday, May 18, 2008

33. nap - Melbourne

Elaludtunk.
Az eső elállt, kászálódás után a közelben egy olasz étteremben reggelizünk, majd irány Veronica farmja.

Utleirást kaptunk, sikeresen megérkeztünk, szinte végig autópályán.
21 hektáros farm, hegyes, erdős, tisztásos, viztározós, legelős, patakos, teniszpályás, uszodás stb.
kenguruk vannak a környéken, de csak délután láttuk őket. Biztonságos távolban maradnak, illetve elfutnak a gyávák.
Egy kb 300 m2-es faház, fémtetővel, uj szélkakassal. Frissen festve, mázolva, felujitva, de még félkészen. Érdekes, hogy pont azért ujitják fel (=kozmetikázzák), mert el akarják adni, és azt remélik, hogy vissza fog jönni a beruházás. Nálunk az okosok nem ezt mondják.

John és Veronica fogad, csizmában, éppen lovakat agyusztáltak egy kicsit. Teázás, 100 éves budapesti (Hüttl) porcelánedényekből. Ujabb gyümölcs: logan, hasonlit a lichi-hez, de nem az.
Körbeséta. Kutya: Cheetah, egy "ausztrál cooley"? (Beától kikapok, fogalmam sincs mi ez). 3 ló, 2 póni. Mindenki fel van egy takaróval öltöztetve, az eső illetve nyáron a meleg nap ellen.
A 100 méter mélyről jövő kút vize enyhén sós, a lovak szeretik, de az emberek esővizet isznak a háztetőről gyűjtve. Öntözésre is esővizet használnak, igy vizet is kell hozatniuk, egyszerre 16 m3-t 165 dollárért.
Villany 0,15 AU$/kwó (kb 22 ft, áramkimaradásért a szolgáltató fizet a fogyasztónak), a gáz nagyon olcsó, tartályos.
Mindenütt eukaliptusz fák, nyoma sincs a nekünk gyerekkorban besulykolt infonak, mely szerint a levelét az élével tartja a nap felé. Marhaságnak tűnik.

Azért akarnak elköltözni innen, mert 8 év alatt kiderült, hogy nem elég jó a környék, nincsenek barátok, nincs szomszéd, és a melbourne-i barátoknak már ez messze van. Kinéztek egy másik helyet a várostól délre, a tengerparthoz közel, és az jön sorra most.
Veronica filmrpojektjei most játékfilmtől mobiltelefon tartalmakig terjed, mintegy 5 projekten dolgozik egyszerre. Ezenkivül Dél-Afrikában egy filmstudiót épitését irányitja szakmailag.
John 55 év körüli kedve, hallgatag fehérbőrű, de vörösre égett angol Adelaide-ből, lovaspóló játékos volt, és telefonműszerész, de most leginkább halakat farag szép fából és adja el.
Korséta után ebédelés a közeli városka szállodájában tökleves, roasted pork és utána Pavlova. Mindhárom fogást igazi ausztráliainak nevezi Veronica. Finom is. Ismét meglepődöm, hogy a Pavlova névnek miért is örülök annyira? Talán mert innen nézve földim lehet a névadó?

Bort kiöntöm, füzetem nedves lesz, ott is felejtem, vissza kell menni érte.

Ujabb séta a farmon, lovak etetése, vakarása. Vadászunk egy kis kengurura, de csak messziről sikerül őket megint látni. Csak tanuim vannak, értékelhető fényképeim nincsenek.

Lassan besötétedik. Utnak indulunk, 7-re Melbourne-ben a házban vagyunk. Enni nem nagyok akarunk, tea, internet tanfolyam.
Nagy trouvaille volt a Melrose Cheese website-ja. Ezt a vállalatot Reuben, Ágnes férje alapitotta, és a mai weblap megnézése katartikus volt Ágnesnek.

2 comments:

judit said...

Kutya talan 'collie' volt. Tudomasom szerint nepszeru arrafele a border collie. Nem fogod sajnalni, ha kihagyod a Healesville Sanctuary-t?

Bea said...

az a kutya border collie, ausztrál juhász vagy kelpie lehetett... bár ebből csak a kelpie ausztrál fajta.... hm hm. ha bocimintás akkor nagy valószínűséggel border. nem megyek kanadába, mert nincsenek ott kisfarkasok.. 10 év óta először nem születtek, hát ez van. ennyit az ingyenútról :)) üdv. minden rokonnak innen is!