Monday, May 19, 2008

34. nap - Melbourne

7-kor indulok várost nézni. Veronika lefoglalja Ágnest, és igy csak délben találkozunk a belvárosban.

Egynapos villamosbérlet. Közel van a központ, pillanatok alatt ott vagyunk. Az épületek izgalmasabbak, mint Sydneyben. A négyzethálós belváros jól áttekinthető, jól járható, mindenütt villamos, és nagyon sok műalkotás az utcákon. A helyi (Victoria állam) törvények szerint minden beruházás költségéből kell műalkotásra költeni, és emiatt van sok köztéri alkotás.
Reggelizésre Veronica beküldött a vasutállomás melletti egyik kis utcába, ahol egy kis tétovázás után palacsintát ettem banánszósszal és eperrel.
Jópofa, ahogy az emberek sétálva kávéznak. A munkakezdési kávét az irodai dolgozók közül sokan az utcán veszik meg, és ugy mennek be a munkahelyükre.

A főbb utcákon való csatangolás közben néhány hiresebb épületbe be is lehetett menni. A séta során elértem a kikötő ujraépitett részére, ahol az épitészeti orgia tovább folytatódott.

Néhány bioboltra is akadtam, jegyzetelés, fényképek.


féltizenkettőkor a Federation square-on találkoztam Ágnessel. A tér maga ragyogó, teljesen uj, friss, nincs az épületeken sok egyenes ill sik felület. A guide-omban még nincs is benne ez az uj tér. Nagyon izgalmas. Sajnos a fő galériában az időszakos kiállitás (Sydney Nolan) éppen mától zárva van. De van lóversenymúzeum (kihagyjuk), mozgókép múzeum, és egyéb kiállitóhelyek, művészeti boltok, galériák, éttermek. Van egy kisebb alternativ művészeti felsztivál is.
Ágnes nem látszik lelkesnek, egy kicsit ténfergünk, majd elmegyünk a folyó másik oldalán lévő "igazi" múzeumba megyünk (Victoria Állami Galéria).
Ott sem sokkal jobb a helyzet, Ágnes türelmetlen, nem akar megállni, csak át akar rohanni a kiállitásokon, itt is. Igy is van egy pár jó élmény, főleg iparművészeti, festészeti. Meglepetés: franciául is ki van irva a képek, műtárgyak cime.
A festők között vannak európai hirességektől is képek, de az igazán megnyerő számomra a rengeteg sok számomra ismeretlen ragyogó festő és képeik (schenck, Walker, Gotch [Mental Arithmetic], Edwin Long [A question of Propriety], Buss, stb). Fényképeket készitek, amig ki nem fogy az akku.

Még egy kicsit vissza az Nextwave alternativ fesztiválra, ahol egy pincében elektromos installációt láthetok, tasmániai krumplikból gerjesztett elektromos áramot használnak műtárgyak világitására. 26 krumpli kell egy volt feszültséghez, és 7-8 voltos eszközöket használnak, tehát 150-200 krumpli táplál egy alkotást. A krumplik jól birják (sorba vannak kötve 26-osával,és időnként arrébb szúrják az elektródákat). az egész eszembe juttatja Öveges professzort és a detektoros rádiónkat, amit Péter bátyámmal nyuztunk.

Még egy beugró a mozgóképmúzeumbe, ahol étlap szerinti rövidfilmválogatást nézek. Egy mexikói katonai bázis békés elfoglalása, és az 1930-as éve ausztrál munkakultúrája, témákban.

Lazításként a Swanson streeten séta, bámészkodás, és egy kis ajándéktárgy vásárlás. Kinában készült eredeti ausztrál tárgyak sokasága.

Este Veronicát és Ágnest meghivtam vacsorára. Egy japán éttermet választottak, ahol kellemesen keveset ettünk, de finomat. Ágnes folyamagtosan izgul, fegyelmezi Veronicát és engem is. Láthatóan megint izgul a holnapi utazás miatt. Azért kellemesen beszélgetünk.

Veronicát elbocsájtjuk, megnézzük a mai fényképeket Ágnessel, majd dvd-re irom neki az 991 itt készitett képet, és skype, blogirás, miközben klubrádió.

Holnap nem tudom, nhogy hogyan jutok Kinában internethez, ha nem jelentkezem, akkor majd később pótolom.

2 comments:

janos said...

A kommentárokat legalább annyira élvezem... Kár, hogy ott a név, szívesen találgatnék, jó eséllyel :).
Na, csak ne vesszél el Kínában! Szia!

janos said...

1. Megállapítom, h elvesztél Kínában.
2. De ha nem, akkor is a mai érkezésed inkább du várható, és nem de, amint a tervben szerepel. És talán ezért volt otthon csak üzenetrögzítő: ő nem ment ki eléd :)